Jó döntés az S&P 500 indexbe való befektetés?

Szinte minden fórum hozzászólásban, illetve internetes „befektetési” csoportban propagálják azt, hogy milyen jó befektetés volt az utóbbi időben, ha valaki az S&P 500 indexbe fektetett. De ennek igazából milyen valós alapja van? Érdemes lehet a portfóliónk nagy részét S&P 500 indexre, illetve az ott található technológiai részvényekre építeni? Ez kiderül ebből a cikkemből.

🤔 KELLŐEN DIVERZIFIKÁLT AZ S&P 500 INDEX?

Az, hogy mi is pontosan egy tőzsdeindex, milyen tulajdonságokkal rendelkezik, illetve mi jellemzi az S&P 500 indexet már korábban bemutattam ITT. Ha nem olvastad akkor mindenképpen érdemes lehet elolvasnod mielőtt ezzel a cikkel továbbhaladsz.

Tehát miután tisztáztuk a tőzsdeindex fogalmát megnézhetjük azt, miként diverzifikált az S&P 500 tőzsdeindex. Ebben segíthet a következő ábra:

Forrás

Jól látható, hogy az S&P 500 indexet, és annak teljesítményét túlsúlyban hét részvény határozza meg. Ezeknek a részvényeknek az aránya a cikk írásának a pillanatában összesen 34,1% volt. Tehát jól diverzifikáltnak korántsem mondható.

🌍 MIT JELENT A DIVERZIFIKÁCIÓ?

A diverzifikációról már több esetben is volt szó a cikkeimben (ITT).

A diverzifikáció az egyetlen free-lunch a befektetések terén, hiszen ha jól van alkalmazva, akkor csökkenti a kockázatot, anélkül, hogy csökkentené a hozamot (kulcsszó: jól van alkalmazva). Itt is megemlíteném az interneten található, nem megbízható forrásból származó „ellenvéleményeket” illetve fórum „hozzászólásokat” (a csoport szakértőjének nevezett személyektől is), melyek soha, semmilyen esetben sem kerülnek adatokkal, kutatásokkal és forrásokkal alátámasztás alá! Tehát ne dőljünk be ezeknek! ⚠

💡 Fontos még megemlíteni, hogy a diverzifikáció azzal nem teljesül, ha valaki egyszerűen néhány részvénybe fektet pénzt. Főleg akkor, ha ezek a részvények egy ágazatból (mondjuk technológiai szektor) származnak. Vagy ha mondjuk ugyanabból az ajánlási forrásból származnak, mondjuk internetes csoportokból.

Hasonló a helyzet a befektetési jegyek kapcsán is. Kevés értelme van több alapot vagy ETF-et vásárolni, ha azok kb. ugyanabba a pár részvénybe (mondjuk Magnificent Seven) fektetnek be. Ez sem növeli a diverzifikáció mértékét, azaz ez nem diverzifikáció, hanem egy értelmetlen „stratégia” és kockázat koncentrálás.

📊 S&P 500 INDEX RÉSZLETESEN

Ha közelebbről megnézzük az S&P 500-at akkor a következőket láthatjuk:

• 500 legnagyobb
• Tőzsdén jegyzett
• Vállalat

Kulcsszó legnagyobb. De ettől még egy index marad, mely egy országot és egy szektort reprezentál 🙈

Arra spekulálni, hogy az S&P 500 emelkedni fog, ha visszatekintünk az utóbbi évekre akkor jónak tűnhet, de mi a helyzet, ha jobban megnézzük a múlt eseményeit?

Mondjuk 100 évvel ezelőtt is jónak tűnhetett ez a spekuláció? Ekkor még ez a „fiatal” index nem is létezett. Ekkor még Nagy Britannia rendelkezett a legnagyobb részvénypiaccal. De Nagy Britannia szerepének csökkenése után sem az USA vette át a vezető szerepet hanem Japán. Hogy is tudhatta volna az ember 100 évvel ezelőtt, hogy az USA vezető szereppel fog rendelkezni.

A kérdés a következő:

Ez az ugrásszerű növekedése az S&P 500-nak továbbra is elképzelhető? A válasz a meglátásom szerint igen.

Ennek meg lehetnek az okai. Az USA példátlan vezető szerepe mind gazdasági, kulturális és katonai értelemben. A másik ok lehet a sorozatos technikai innovációk, melyek az utóbbi időszakban az USA-ban jöttek létre (futószalag, vasút, atombomba, internet, stb.). Továbbá az USA nemcsak saját termékeit exportálja, hanem ötleteket, tőkét és szakembereket is importál az országba, azaz bevonzza az országba az egész világról. Ezek az okai az USA mai vezető szerepének.

Így ez lehet az egyik alapja annak, hogy az S&P 500 továbbra is emelkedhet. De az idők változhatnak. Lehet az USA a következő 20-30 évben már nem lesz ennyire meghatározó, mint jelenleg. Ezzel egy időben pedig az S&P 500 már nem fog ilyen mértékben emelkedni, ugyanis ez a vezető és meghatározó szerep az aktuális árfolyamba már be van árazva. És az is elképzelhető, hogy más országok letaszítják az USA-t a világ vezető pozíciójáról.

Továbbá lényeges, hogy lassan elérkezhetünk a technikai fejlődés lassulásához. A fizika elérte az emberi határokat (Planck length vagy fénysebesség). A múltban ezek a határok elméleti határok voltak (pl. ló, autó, hangsebesség), viszont most elértük az alapvető természeti törvények határát. Ezeknek az átlépése nem lehetséges. Aki elsőre ezzel nem ért egyet, annak érdemes mélyebben a témában könyvekből tájékozódnia, mivel ezt erősíti meg a legtöbb szakmai publikáció (Könyv forrás például: Kapitalstärke: Die Illusionen der Finanzbranche durchschauen und entspannter investieren).

AI és digitalizálás határozta meg az utóbbi évtizedeket. Érdemes megnézni közelebbről a Kondratjew elméletet ezzel kapcsolatban, melyet ITT már részletesen bemutattam.

👉 Következtetés: a részvény hozamok nem garantáltak és nem vetíthető ki a múltbéli hozamuk a jövőre. Ha nem ebből indulunk ki az egy elég nagy hiba. Továbbá ne építsünk túlságosan a „kedvenc” (S&P 500) indexünk lineáris emelkedésére, mely hosszú távon közel se garantált.

♻ S&P 500 ÉS A TŐZSDEI CIKLUSOK

A fent említett pontok miatt sok befektető éppen ezért önként mond le a diverzifikációról. Az „érvek”: minél több nyereség, minél gyorsabban és minél egyszerűbben. Így az ő értékpapírszámlájuk olyan befektetések lesznek megtalálhatóak, melyek a környezetükben éppen trendinek számítanak (például: Apple, Tesla, Amazon, Alphabet, stb.) és mindenki ezekről beszél és kommentál a fórumokban. Így ezen befektetők így jónak és biztonságosnak fogják találni a befektetésüket (külső megerősítés), mely a valóságban nem így van. ⚠

Ezt bizonyítja a tőzsde régre visszanyúló története, melynek fázisai újra és újra megismétlődnek. Mondjuk a 2000-es években minden csak az internetes cégekről szólt (New Economy). Mindenki a NASDAQ-ról és az abban található részvényekről beszélt. Majd aztán a következő történt (5000 pontról 1200-ra való esés):

Forrás

🔥 JELENLEGI TŐZSDEI FÁZIS

Igazából most is ehhez hasonló hype-ot élünk át csak a technológia részvények olvasatában.

Manapság is megfigyelhető a tendencia, mégpedig, hogy a diverzifikáció kisebb vagy szinte semmilyen szerepet se kap a portfólió kialakításkor, és ugyanakkor a technológiai részvények pedig túlsúlyba kerülnek a legtöbb portfólióban.

A mögötte lévő „teória” a következő: minek a diverzifikáció, ha egyszerűen a legjobb 500 céggel sokkal jobb hozam realizálható? De ugyanakkor minek ez az 500 cég, ha a legjobb 100-zal még nagyobb hozam realizálható? De minek a legjobb 100 cég, ha a legjobb 7-tel még több hozam realizálható? Mondanom se kell, hogy ennek nem sok értelme van! 😱

Természetesen lehet jó stratégia a legjobb 7 cégbe való befektetés, ha az ember csak az utóbbi pár évet veszi figyelembe és az előtte lévő éveket, évtizedeket és évszázadokat ignorálja. Ajánlom a figyelmedben az egyik előző cikkemet, ahol market cap alapján rangsorolt top 10 céget mutatok be különböző időszakokban. Az eredmény meghökkentő és jól ábrázolja a fent leírt „befektetői” gondolkodást.

Az a taktika, hogy egyszerűen abba fektetni, ami az utóbbi időben jól ment, nem működik hosszú távon. Ugyanis ezzel két hibát követ el a befektető: hindsight bias és recency bias. Az első azt jelenti, hogy a közelmúltban történteket vetítjük ki a jövőre nézve hasonló eredménnyel. A másodikat az egyik előző cikkemben részletesen más bias-szal (hibával) már kifejtettem.

Ehhez jön hozzá a szisztematikus diverzifikáció hiánya. Mert még ha az S&P 500-ba is fektetünk, akkor is van még a világon jó néhány más ország is nem csak az USA, és közép-és kisvállalt is nemcsak nagyvállalatok. Ezt a hibát erősíti az első, így a befektető megerősítve érzi magát, és a befektetését jogosnak és ésszerűnek ítéli meg. Ezt erősítik az internetes csoportok, kommentek is. De egészen addig amíg az árfolyama ezeknek a részvényeknek nem fog esni, működhet ez a befektetési hozzáállás.

✍️ ÖSSZEGZÉS

💡 Tehát amiben semmiképpen sem érdemes bízni és hagyatkozni: egy ágazat (technológiai szektor), egy ország (USA), egy stratégia, egy index pl. S&P 500 és vagy egy részvény (akárhogy is hívják éppen).

👉 Egy ilyen stratégia, azaz egyetlen ágazatba, országba, devizába történő befektetés, egy befektető számára túlságosan kockázatos. Ezt nemcsak én állítom, hanem több szakmai könyvben is olvasható. Például ezt fejti ki Jeremy J. Siegel, 314 oldalas könyvében:

Jeremy J. Siegel – Professor of Finance: Stocks For The Long Run The Definitive Guide to Financial Market Returns and Long-Term Investment Strategies:

Forrás

ℹ Tehát a fenti szempontokat érdemes figyelembe venni a befektetési döntéseink meghozatala során.  Válasszunk egy jól megalkotott befektetési stratégiát és alkalmazzuk a szisztematikus diverzifikációt. Én ezt alkalmazok több mint 17 éve!

👉 Az hogy milyen befektetői stratégiák léteznek, már több cikkemben részletesen kifejtettem. Például income investing, osztalék arisztokraták, osztalék növekedési stratégia vagy a buy and hold.

✅ Ezen stratégiák kialakításában tudok segíteni számodra, mind információkkal, az általam olvasott könyvekkel (több mint 130 darab), saját e-könyveimmel (jelenleg 4 darab), adatbázisommal vagy részvény elemző toolommal. A részletekért keress bizalommal. ✉

Továbbá akkor is ha egy szisztematikusan diverzifikált világportfólió felépítése a célod.

📖 Már elérhető ebben a témában megjelent e-könyvem is. Megrendelés emailben: info@aranybika.com

👣 Kövess facebookon is.

Ingyenes hírlevél regisztráció: