A tőzsde világában sokszor hallunk hivatkozásokat különböző indexekre. De mik is pontosan ezek? Ez kiderül ebből a cikkemből.

Egy index egy ország, régió, szektor árukosarát tükrözi. Vagyis egy konkrét áttekintést nyújt egy bizonyos területről. Index kialakítható részvényekből vagy más befektetési osztályokból is (például kötvények, nyersanyagok, ingatlanok vagy kripto valuták) úgy, hogy leképzi a benne lévő értékpapírok teljesítményét.

Milyen tulajdonságokkal rendelkezik általánosságban egy tőzsdeindex?

Egy országra vagy régióra vonatkozó árukosár összetétele egy tipikus részvényindexet jellemez. Ezen index sokféle keretfeltételhez köthető és ennek függvényében tartalmaz bizonyos számú részvényt. A részvények kiválasztási feltétele eltérő paraméterekhez köthető. Ilyenek lehetnek például: tőzsdei forgalma egy részvénynek, tőzsdei mérete (részvény aktuális ára x a forgalomban lévő részvények összmennyisége) vagy a forgalomban lévő részvények aránya mely a befektetők számára elérhető. Fontos alkotóeleme egy indexnek az eltérő súlyozása a különböző részvényeknek az összes részvény arányában. A részvényindex kibocsájtója ellenőrzi bizonyos időközönként az index összetételét és ha kell változtatásokat eszközöl az index előre meghatározott keretfeltételének megfelelően. Ez azt jelenti, hogy bizonyos időközönként előfordul, hogy részvények ki vagy bekerülnek az indexbe.

És most konkrét példák segítségével nézzük meg hogy hogyan is épül fel egy index

DAX

Ez az index a vezető indexe a német részvény piacnak. Gyakran úgy említik a DAX-ot, mint német tőzsdei barométert, mivel a 40 legnagyobb német vállalat részvényét tartalmazza, ezáltal leképezve azok együttes mozgását.  Így egy fontos értékmerője a német gazdaság teljesítményének, mivel ide csak az aktuális 40 legnagyobb piaci részesedéssel és árbevétellel rendelkező vállalatok kerülhetnek be. Az alábbi grafikonon a DAX értékmozgása látható az indulása óta.

Forrás: onvista.de

S&P 500

Az S&P 500 a egyik legismertebb részvényindex a világon. A Standard & Poor által kibocsájtott S&P 500 tartalmazza a legnagyobb és legértékesebb amerikai cégeket. Az index súlyozásának alapja az egyes vállalatok piaci részesedésének az aránya. Ez jelenleg a következő arányt mutatja:

Forrás: finviz.com/map.ashx

Tehát ezen az úgynevezett „Heatmap”-en  kivihető, hogy az S&P 500 index esetében nagy szerepet kapnak az úgynevezett „technológiai részvények”. Ilyenek például: Amazon, Tesla, Apple, Microsoft, NVIDIA, Alphabet vagy a Meta (The Magnificent Seven stocks). Minél nagyobb arányt képvisel egy cég az indexen belül, annál nagyobb hatással van az index árfolyamának változására mind pozitív mind negatív irányban.

Végezetül még röviden bemutatnék pár ismertebb indexet:

Dow Jones

• amerikai index
• 30 részvényt tartalmaz
• árfolyamindex
• 1884 óta létezik

NASDAQ

• amerikai index
• 100 részvényt tartalmaz
• árfolyamindex
• 1971 óta létezik

ATX

• osztrák vezető tőzsdei index
• 30 részvényt tartalmaz
• árfolyamindex
• 1991 óta létezik

Nikkei

• japán index
• 225 részvényt tartalmaz
• árfolyamindex
• 1950 óta létezik

Hang Seng

• hongkongi index
• 50 részvényt tartalmaz
• árfolyamindex
• 1969 óta létezik