Ebben a cikkemben szeretném neked a lehető legegyszerűbben bemutatni, hogyan jött létre a bitcoin és milyen technikai innováció áll mögötte.

Hogyan jött létre a bitcoin:

2008-ban egy levelező listában egy Satoshi Nakamoto nevű személy publikálta előszőr az úgy nevezett white paper-t (https://bitcoin.org/bitcoin.pdf).

A white paper-ben leírta Nakamoto magát a bitcoin ötletét és részletesen kifejtette, hogy hogyan is működhetne a gyakorlatban.

Ezt követően 2009-ben került az első bitcoin tranzakció lebonyolításra. Az érdekesség Nakamoto személye kapcsán, hogy a mai napig nem tudjuk ki is ő valójában. Lehet egy létező még mindig élő személy, vagy egy csoport, vagy esetleg egy kitalált karakter. Ami biztos, hogy Nakamoto a bitcoin elindulása után még aktívan részt vett a fejlesztésekben egészen 2010-ig, amikor is kijelentette, hogy a bitcoinból, mint projektből kilép azért, hogy más projekteknek szentelje az idejét. Azóta, azaz több mint 14 éve, senki sem hallott felőle, éppen ezért kering rengeteg mítosz a személyét illetően. Mivel Nakamoto személye ismeretlen, nincs senki, akit jogi következmények elé lehetne állítani, felelőségre lehetne vonni a bitcoinnal kapcsolatban, vagy csak csupán a bitcoinnal azonosítani lehetne.

Érdekesség még a bitcoinnal kapcsolatban, hogy semmilyen marketing kampány vagy fizetett reklám nélkül, 14 év alatt teljesen elterjedt a világban és szinte mindenki által ismertté vált. Népszerűségének elterjedésének köszönhetően a bitcoin egyre nagyobb piaci részesedésre tesz szert (lásd alábbi grafikon). Tehát a bitcoin megállíthatatlanul nő és terjeszkedik azáltal, hogy egyre több ember találja érdekesnek, beszél róla és használja.

Forrás: https://www.coingecko.com/de/munze/bitcoin

Mi is konkrétan a bitcoin:

Most, hogy megnéztük hogyan jött létre a bitcoin, nézzük meg mi is az valójában. Röviden a bitcoin nem más, mint egy globális és digitális hálózat.

Egy hálózatban rengeteg ember lehet egymással kapcsolatban, ahol mondjuk üzeneteket tudnak egymásnak küldeni, mint a messenger esetében. A bitcoin esetében szintén van lehetőségem más emberekkel a világ bármely pontjáról kapcsolatban állni vagy kapcsolatba lépni. A bitcoin hálózatában viszont nem üzeneteket tudok másoknak küldeni, hanem értéket. A leglényegesebb ebben az érték transzferben, hogy úgy tudom világszinten ezt megvalósítani, hogy nincs szükség egy központi hatalomra, ami az egész hálózatot, rendszert ellenőrzi. Tehát a bitcoin hálózatban nincs semmilyen személy, állam vagy vállalat, ami magát a hálózatot és annak résztvevőit ellenőrizné. Ezen kívül fontos tulajdonsága még a bitcoinnak, hogy összmennyisége korlátozva van, vagyis nem lehetséges egy bizonyos csoport (például állam vagy Európai Központi Bank) érdekének megfelelően tetszőleges mennyiségben megnövelni. Ezt a forgalomban lévő valutáinkról nem mondhatjuk el (lásd https://aranybika.com/uj-vagyok/4-legjobb-befektetesi-eszkoez-az-inflacio-ellen/). 

Milyen innovációs újdonságot hordoz magában a bitcoin:

A legfontosabb, hogy megoldást nyújt a Double-spending problémára, amit egy példával szeretnék szemléltetni. Ha mondjuk azt vesszük, hogy adok egy másik személynek egy fémpénzt (1 EUR), akkor az a pénz kikerül az én birtokomból és átkerül a másik személy birtokába. Így én már ezt a pénzt nem tudom újra felhasználni és mondjuk egy másik személynek újból odaadni, hiszen már nincs a birtokomban. Így ezt a tranzakció lezártnak tekinthetjük, visszaélésre nincs mód.

Egy tranzakció így működik a fizikai valóságban, viszont a mai világban már a tranzakciók többsége digitális formában bonyolódik le. Ebben a digitális világban legtöbbször nincs az érték fizikai formában jelen (mint mondjuk a fenti fémpénzes példa esetében), hanem csak, mint másolat jelenik meg a tranzakcióban.

Ez problémás lehet olyan esetekben, ahol mondjuk pénzt küldök A ból B be, és nemcsak egyszer, hanem többször is. Így ugyanazt a pénzt többször is el tudnám költeni, annak ellenére, hogy csak egyszer birtoklom. Az online tranzakciók világában ezt ellenőrzi egy központi szerv (pl. egy bank), ami garantálja, hogy egy tranzakció csak egyszer kerüljön lebonyolításra. Enélkül a központi szerv nélkül a rendszer nem működne. Ilyen központi szerv lehet még a bankokon kívül olyan cég is, mint mondjuk a Paypal, amely nem csinálnak tulajdonképpen mást, mint a rendszer központi egységeként, az egyes személyek egyenlegét és a tranzakciókat felügyeli.

Hogy is néz ki ez a gyakorlatban? Ha mondjuk 5 eurót akarok valakinek küldeni, akkor Paypal nem csinál mást, mint megnézi az egyenlegemet, hogy van e rajta 5 euró, amit el tudok utalni, majd átutalja ezt az egyenleget az általam kívánt személy számlájára, azaz megnöveli az egyenlegét 5 euróval, míg az enyémet ugyanannyival lecsökkenti. Ez relatív gyorsan és effektíven működik. De most jön egy lényeges dolog, mégpedig, hogy a központi irányítású rendszerek működésében fontos szerepet játszik a rendszerbe vetett bizalom. Tehát a Paypal esetében meg kell bíznom bennük, hogy az egyenlegemet rendesen vezetik, és a tranzakcióimat rendesen könyvelik. De ebben az esetben a Paypal döntésén múlik, hogy mondjuk az utalásaimat illegálisnak vagy nem kívánatosnak minősítik, és megtagadják annak elvégzését, vagy éppen befagyasszák az egyenlegemet. Tehát a központi szerv döntésén múlik, hogy a pénzemhez jutok e.

Ehhez jön hozzá a magánszféra kérdése is. Hisz így a Paypal adatokkal rendelkezik rólam, utalásaimról és az egyenlegemről is. Továbbá a Paypal díjat számol fel minden utalásom után. Tehát jól látható, hogy a központi irányítású rendszer egyrészről praktikus, hiszen digitális tranzakciókat egyszerűen lebonyolíthatunk velük, ugyanakkor viszont komoly problémát is hordoz magában, mint mondjuk a bizalom és a központosított adatok kérdése.

De hogy is néz ki ez a bitcoin esetében, miért működik bitcoin másként? Itt nincs semmilyen központi egység vagy irányító hatalom, ami a rendszert kontrollálja (decentrális azaz nem központosított hálózat) és amiben egy tranzakció lebonyolítása során meg kell bíznom. A bitcoin hálózatban minden résztvevő egymással van kapcsolatban (másnéven a bitcoin egy peer-to-peer hálózat). Tehát a bitcoin nem rendelkezik egy központi számlakönyvvel, ahol a tranzakciók lekönyvelésre kerülnek, hanem minden részvevő rendelkezik saját számlakönyvvel, melyben megtalálható az összes idáig a hálózatban lebonyolított tranzakció! Tehát nem kell egy cégben vagy bankban megbíznom az utalás lebonyolításához, hiszen az én számlakönyvem is tartalmaz minden lebonyolított tranzakciót. Így mindenki tudja mindenkor, mennyi bitcoinnal rendelkezik a másik. Természetesen ezt az információ nem személyre szabottan kerül lementésre, hanem anonim módon.

A bitcoin az első olyan technika, ami rendszerszinten meg tudta oldani egy hálózat működéséhez szükséges bizalom kérdését a digitális világban.

Elsőre ezek lennének a legfontosabb tudni valók a bitcoin megértéséhez. Hamarosan következik a bitcoin alapismeretek második része, ahol többek között azt is bemutatom, hol érdemes bitcoint vásárolnod.