A köztudatban az egyik legismertebb szóbeszéd az aranyról, hogy a befektetők válságok alatt a vagyonukat aranyba mentették ki.
De vajon ez tényleg jó ötlet volt? És manapság megéri e aranyba fektetni gazdasági válság alatt vagy inflációs környezetben? Mindezt megtudhatod ebből a cikkemből.
Forrás: gold.de
A cikk írásának pillanatában (2024.03.19) az arany árfolyama éppen 2.153 dollár unciánként. Az év elejétől számítva 4,4 %-ot emelkedett az árfolyama dollárban. Ezzel a valaha volt legmagasabb árfolyamot is túlszárnyalta, mely a korona vírus utáni időszakban 2020 augusztusában 2.063,01 dollár volt. Egyre több szakértő mondja, hogy az emelkedő trend tovább folytatódhat. Ennek egyes okai, például Pierre Lassonde(CEO Fireside Investment- egy New York-i vagyonkezelő elnöke) szerint, az ukrán háborúra vezethetőek vissza, mivel Oroszország a dollárban vezetett maradék deviza tartalékaitól az idő előrehaladtával meg fog válni, mely az arany árát 2.300-2.400 dolláros magasságba lökheti.
Ezt az nézetet támaszthatja alá, hogy a világ nemzeti bankjai 2022 folyamán arany felvásárlásba kezdtek, az élen Kínával. Így az arany iránti kereslet világszinten 18%-kal nőtt meg az előző évhez képest, ezzel összesen 4.741 tonnára emelkedve (Forrás: World Gold Council). Ez az elmúlt 11 év legnagyobb ár növekedése. A legfrissebb jelentés alapján 10-ből 7 központi bank tervezi idén az arany tartalékának a megnövelését (71%), ami további rekordmagasságba lökheti az arany árfolyamát. Jól kivehető ebből a jelentésből, hogy a covid járvány alatt is hasonlóan tendencia megfigyelhető, amikor a világ nemzeti bankjainak 75%-a tervezte aranytartalékának megnövelését.
Forrás: https://www.gold.org/goldhub/data/2023-central-bank-gold-reserves-survey
Továbbá a kereslet emelkedésének harmadik okaként a World Gold Council megemlíti, hogy sok ember a magas infláció miatt vásárol aranyat azért, hogy megvédjék a vagyonuk a reálértékét (erre már előző cikkemben is utaltam).
De valóban reális védelmet nyújt az arany az infláció ellen, vagyis az értéke az infláció mértékével emelkedik?
A következő grafikonon az arany árfolyamának alakulását látjuk (sárga) összehasonlítva az Európában 1970-től tapasztalt infláció mértékének változásával. Jól látható, hogy a 70-es és 80-as évek kiugróan magas inflációs környezetében az arany árfolyama felfelé emelkedett. Ellenben később a kamatok csökkenésével megegyező mértékben nem kezdett el csökkeni, hanem a kamatszint alakulásától függetlenül változott az arany árfolyama.
Ugyanakkor, ha a covid időszakot vesszük szemügyre akkor látjuk, hogy az arany árfolyama mind az MSCI világ indexet, mind az európai állampapírok hozamát rövidtávon túlszárnyalta.
De voltak olyan válságok is, amikor az arany árfolyama negatív irányba változott például a fekete hétfő alkalmával, vagy mondjuk 1988 és 1991 között, ahol az infláció éves mértéke 4,6% volt. Tehát láthatjuk, hogy az arany árfolyama nem minden krízis során alakult pozitívan.
Ezt támasztja alá a morningstar elemzése is. Mely alapján az arany „csupán” 0,16-os korrelációt mutat az inflációval szemben (ha teljesülne a teljes inflációs védelem akkor a korreláció 1,00-hez állna közel). Ez az érték viszont azt jelenti, hogy nincs közvetlen kapcsolat az arany árfolyama és az infláció alakulása között.
Tehát összességében elmondható, hogy nincs közvetlen kapcsolat (korreláció) az arany árfolyama és az infláció változása között. Viszont a tendencia azt mutatja, hogy krízis helyzetekben állami szinten és a magánszemélyek részéről is nő a kereslet az arany iránt, így annak az árfolyama emelkedésnek indul. Tehát aki ilyen szituációkban a portfóliójának 5-10%-át aranyba fekteti, az nem hoz rossz döntést. De portfólió szinten ezen befeketítési osztálynál is érdemes diverzifikálni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak fizikai formában (pl. aranytömb), vagy nemesfém bányászásával foglalkozó cégek részvényébe, hanem más nyersanyagba is célszerű pénzt fektetni (ezüst, olaj, réz vagy palládium).