Jó ötlet az S&P 500 és az MSCI World indexre építeni a portfóliónkat?
Sok helyről hallani, hogy érdemes lehet a portfóliónkat vagy az S&P 500-ra vagy az MSCI World indexre építeni. De vajon tényleg így van ez? Kellő mértékű egy ilyen portfólió diverzifikációja? Megtalálható benne a legtöbb szektor, ország és valuta? Ebben a cikkemben ezt fogom bemutatni.
⚙️ FELÉPÍTÉSE AZ S&P 500 ÉS AZ MSCI WORLD INDEXNEK
Milyen veszélyeket rejt magában az S&P 500 és az MSCI Word? Azaz miért nem ajánlatos kizárólag ezen indexekre építeni a portfóliónkat?
Mind a kettő index nagyon hasonlít egymásra. Mindkettő túlsúlyban tartalmazza az amerikai nagyvállalatok részvényeit. Így ezek teljesítményét egyetlen ország, USA, határozza meg. Azaz egyetlen része a világ gazdaságának.
Aktuális ország szerinti megoszlása az MSCI World Indexnek. USA majdnem 80%-os súlyban.
Itt pedig az látható, hogyan emelkedett az USA túlsúlya az évek folyamán az indexben.
Az S&P 500 index esetében pedig ugye az amerikai túlsúly ugyanúgy adott. Továbbá mindkettő index legnagyobb súlyban előforduló részvényei ugyanazok. Konkrétan lásd előző cikkem ITT.
🤷 MI EZZEL A PROBLÉMA?
Ahhoz nézzük meg például Jeremy J. Siegel (Professor of Finance) nagy sikerű és elismert 314 oldalas könyvét: Stocks For The Long Run The Definitive Guide to Financial Market Returns and Long-Term Investment Strategies.
Ebben a következő következtetésre jut a szerző:
👉 Összefoglalva: Egy ilyen, amerikai túlsúlyú portfólióra épülő stratégia egy normál befektető számára túlságosan kockázatos.
💡 Az oka ennek nagyon egyszerű: befektetés koncentrációja egy dologra, ami a diverzifikációból keletkezhető előnyt annulálja. Továbbá kedvelt ágazatai a részvénypiacnak, hajlanak arra, hogy különös képen csalódást okozzanak (visszaesés, válság). Miért és hogyan?
Erre több ok is van.
- 1960-as években népszerűek voltak a (nem Magnificent Seven) hanem a Nifty Fifty részvények. 50 legjobb részvény, melyet csak meg kell venni és életünk végig tartani, hogy gazdagok legyünk („One Decision Stocks“). Így szolt a szlogen. A csúcsárak után jött a fekete leves és az óriási visszaesés (40-ről 10-re).
- A 2000-es évek elején mindenki a technológiai részvényekről beszélt (New Economy). Majd ez a hype után is jött a realitás és a nagy visszaesés. 5000-ről 1000-re esett a NASDAQ.
- Japán tőzsdeindex: 35 éve a japán tőzsdeindex nagyobb volt, mint az amerikai. Japán cégek szerepeltek minden híradásban. Divat volt japán részvényeket vásárolni. Ahogy látjuk a nagy eufóriát követte ismét csak a nagy visszaesés. Az index szintén megnegyedelődőtt, és 35 év kellett ahhoz, hogy visszatérjen arra az árra újra, amin 1990-ben volt. 😱
Jól látható a felsorolt három példával is illusztrált ugyanolyan sablon, lefolyás: hype – szárnyalás – visszaesés. Hasonlót lehet most is tapasztalni (hype)?
De ha még a technológiai részvények tovább is emelkedhetnek, nem jelenti azt, hogy más piacok ne emelkedhetnének ennél gyorsabban.
👉 Tehát a ma közkedvelt indexekben és ETF-ben nagyságrendileg túlsúlyban találhatóak az amerikai részvények, mely egy felesleges „Cluster Risk“ vagy „Concentration Risk“ okoznak a portfólióban (jelentése olyan megemelkedett kockázat, mely egy vagy néhány részvénybe való befektetésre koncentrál).
💡 Alternatíva: egy diverzifikált világportfólió kialakítása. Lásd adatbankom és e-könyv.
👨💻 EGY JÓ PORTFÓLIÓHOZ SZÜKSÉGES EGY JÓ STRATÉGIA
Minden jól felépített portfólió alapja egy jól átgondolt stratégia.
Fontos, hogy kidolgozzunk egy befektetési stratégiát. Ennek a megléte és figyelemmel követése elengedhetetlen, ha eredményesek akarunk lenni a befektetések világában. Többféle befektetési stratégia létezik. Több cikkemben már bemutattam 4 befektetési stratégiát, melyek a legtöbb magán befektető számára lényeges lehet. Ezeket a cikkeket itt találod.
Ha esetleg a befektetési pályád elején vagy, akkor ez a cikkem iránymutatást adhat neked, mit érdemes átgondolni a befektetési stratégiák kapcsán, azaz mit kellene mérlegelni mielőtt belevágunk a befektetésekbe.
👉 Fontos: egy jó stratégia nem azáltal jó, hogy mindig jó eredményt hoz, generál, hanem azáltal, hogy hosszú távon nagy valószínűséggel jó eredményt hoz. Fontos még kiemelni, hogy egy jó stratégiával, de nem megfelelő megvalósítással szintén nem érhető el jó eredmény.
Egy Buy and Hold stratégia esetében ez a folyamat a következő képen nézhetne ki:
- A befektető hosszú távon tőkét biztosít, szeretne befektetni
- Az ETF konstrukció egy index leképezését szavatolja, azaz a tőke befektetését az indexben lévő cégekbe, méghozzá költséghatékonyan
- Ennek a következménye pedig, hogy a befektető részesül a gazdasági fejlődésből, mely hosszú távon felfelé megy
Az eredménye ennek a folyamatnak, viszont elképzelhető, hogy rövid távon nem pozitív, hanem negatív irányú. Méghozzá azért, mert egy év teljesítménye egy egyedi eset, mely általunk nem irányítható vagy befolyásolható. Viszont a folyamat (pl. ETF esetében – lásd fent) már annál inkább (általunk irányítható).
🎯 STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA
Ha megvan a számunkra megfelelő stratégia akkor szükségünk van annak az eredményes megvalósítására. 💡 A következő két elem adja a stratégiát: folyamat és a megvalósítás.
Például, ha van egy jó és működő folyamat, de a megvalósítás rossz, mondjuk túl drága akkor azzal veszteséges leszek.
A stratégia megvalósítása kapcsán fontos megemlíteni még négy szempontot, fontos dolgot:
- Fontos előre letisztázni, mikor és miként kerül befektetésre. Azaz előre egy keretrendszert alkotni, ahol ez leírásra kerül. A befektetést pedig ezek után olyan sokáig tartani amig az lehetséges. Vagy egy határidőt szabunk a befektetési időtávnak mondjuk 10 évet, mely lejáratakor meghosszabbítjuk azt mondjuk megint 10 évvel. 10 év elteltével valószínű, de nem garantált, hogy egy jó stratégia jó eredményt fog hozni.
- A befektetésünknek lehetőség szerint külön vagyonnak kell lennie, azaz nem szabad, hogy egy csődeljárás részét képezze. Ilyenek például az ETF-ek vagy részvények. Certifikátok például nem.
- Célszerű, ha rendszeresen megtakarítunk és befektetjük a stratégiánkba, mondjuk havi szinten. Lényeges: a megtakarítást nem állítjuk le piaci visszaesések időszakában! A lehető legnagyobb hiba, amit elkövethetünk. Miért? Cost avarage effect avagy átlagos költség hatás.
- Felesleges költségek elkerülése (bővebben itt).
Tehát a folyamatnak fontosabbnak kell lennie, mint a hangulatunk, félelmeink vagy aktuális fogyasztási cikkek megvásárlása. Továbbá a folyamatot és annak a hatásának a kibontakozását zavartalanul kell hagynunk. Nem megkérdőjelezni időközönként.
👉 Ahhoz, hogy az általunk kidolgozott folyamat és stratégia működjön, szükség van akár egy évtizedre is. Ez alatt minden csak szerencse és egyáltalán nem tervezhető. Tehát min. 10 évig kell, hogy a kidolgozott folyamat zavartalanul működjön, csak akkor vezethet eredményre.
😉 Szeretnél te is eredményes portfóliót felépíteni, akkor itt találod e-könyveimet: Befektetési gyorstalpaló és az ETF világportfólió
🎁 Megrendelés és ajándék e-mailben: info@aranybika.com
👣 Kövess facebookon is.