Melyik a jobb, az aktív vagy passzív befektetés?

Mielőtt elkezdenénk pénzt befektetni, az egyik leggyakoribb kérdés, ami felmerül, hogy melyik befeketetés a jobb, az aktív vagy passzív indexkövető (ETF) befektetés? Ezt a kérdést szeretném ebben a cikkemben körbejárni, hogy könnyebben tudjunk döntést hozni. Egyik előző cikkemben már bemutattam, miért éri meg rendszeresen befektetni egy passzív indexkövető ETF-be. Továbbá egy másik cikkemben már kifejtettem, hogy miért előnyős egy passzív indexkövető ETF.

Azt viszont fontos még az elején leszögezni, hogy mindegy, hogy aktív vagy passzív befektetést választunk, amire mindenképpen szükségünk lesz az egy befektetési stratégiára. Többféle befektetési stratégia létezik, erről is olvashatsz a blogomon bővebben. Az egyik lehetőség, ami a legtöbb ember számára alkalmas és pont ezért nagyon kedvelt stratégia, a Buy and Hold stratégia, mely passzív indexkövető ETF világportfólióra épít. Ha bizonytalan vagy milyen stratégia passzol hozzád, akkor ennek eldöntésében segít egy korábbi cikkem.

🤔 MI AZ AKTÍV ÉS PASSZÍV BEFEKTETÉS?

Aktív befektetés

Nem más mint, amikor a befektető megpróbál az átlagos piaci hozamnál nagyobb hozamot elérni. Aktív befektetések kapcsán sokszor hallani a Stock picking, Market timing vagy spekuláció kifejezéseket. Arról, hogy ezek a piaci tevékenységek átlagosan jobban teljesítenek-e, mint a Buy and Hold, itt olvashatsz bővebben. De a válasz röviden: nem! Ez a befektetési módszer megvalósítható úgy, hogy mi magunk elemzünk cégeket és azok részvényeit vagy olyan befektetési alapokba fektetünk, ahol a befektetési alap vezetője dönti el aktívan, hogy mikor és mely részvénybe fekteti be a pénzünket.

Passzív befektetés

A passzív indexkövető befektetés pedig nem más, mint egy passzív indexkövető stratégia, mely egy piaci indexet, indexeket képez le, ezzel a piaci átlaghozamot realizálva. A passzív indexkövető stratégia a legegyszerűbben ETF-ek segítségével valósítható meg, azaz azokból felépített világportfólióval.

🦾 MELYIK STRATÉGIA TELJESÍT JOBBAN?

Sokak számára a passzív indexkövető ETF befektetés unalmasnak tűnhet. Továbbá felmerülhet a kérdés, hogy miért ne tudnék a piaci átlaghozam felett teljesíteni, ahelyett, hogy megelégednék az „átlagos” hozammal? Vagy miért ne fizetnék kicsivel többet egy aktív befektetési alapnak, mely biztos jobban teljesít, mint a piaci átlag? A válasz egyértelműnek tűnhet, de az adatok nem ezt támasztják alá. De miért nem működik ez a gyakorlatban?

1. ok: Idő és költség

Ha mi magunk próbálunk meg aktívan kereskedni az sok idővel, elemzéssel és költséggel jár. Ezek rövid távon lehet elhanyagolhatónak tűnnek, viszont hosszú távon negatív hatást gyakorolnak a befektetési hozamunkra. Miért? Mert alábecsüljük őket, mind az ehhez szükséges időráfordítást mind az ezzel járó tranzakciós költségek és adókötelezettséget. Ebben a cikkemben adatokkal alátámasztott kimutatást találsz ehhez.

2. ok: Alapkezelői teljesítmény

A legtöbb alapkezelő nem tudja hosszú távon és konstansan felülmúlni a piacot, ezt az alábbi adatok is alátámasztják.

Forrás

Az ábrán látható a részaránya az európai aktív befektetési alapoknak, melyek a benchmarkjukat (tőzsdeindex) nem tudják túlteljesíteni. A számok megdöbbentőek. A színek a következőket jelentik: narancssárga 1 éves időtávlat, kék 3 év, piros 5 év, szürke 10 év. Az alsó tengelyen pedig a következőket lehet leolvasni: Világszintű, Feltörekvő piacok, Európa, USA és Németország. Tehát 10 éves időtávlaton a következőket figyelhetjük meg:

• 92% az aktív európai alapoknak nem érte el a Benchmark-ot
• 97% az aktív alapoknak a feltörekvő piacokon nem érte el a Benchmark-ot
• 98% a USA alapoknak alul múlta a Benchmark-ját
• 98% a globális alapoknak nem tudta felülmúlni a Benchmark-ját

👉 Konklúzió: az aktív alapok szinte mindegyike alul teljesíti a Benchmark-ját, azaz egy tőzsdeindexet. 😱 Tehát ha mondjuk valamelyik banknál rendelkezel befektetési alappal, akkor a fenti adatok függvényében mindenképpen érdemes átgondolonod, miért is fektetsz ilyen alapokba, ha ennek az eredménye biztosan negatív?

Összességében tehát, hogy melyik stratégia teljesít jobban elmondhatjuk, hogy az aktívan „kereskedő” befektető magasabb költségek mellett fektet be, mely költségek negatív hatással lesznek a bruttó hozamára, melynek figyelembe vételével alacsonyabb hozamot fog realizálni, mint egy passzív indexkövető ETF stratégia esetében. Továbbá érdemes az aktív „kereskedés” esetén figyelembe venni az időráfordítást is, azaz beárazni az időt, melyet ráfordítunk. Ezt sokan tévesen figyelmen kívül hagyják.

📖 MI AZ ALAPJA A PASSZÍV INDEXKÖVETŐ STRATÉGIÁNAK?

Röviden nem más mint a pénzügyi piacok hatékonyságának elmélete. Ennek az elméletnek a megalkotója volt Eugene Fama (született 1939). Munkásságának az alapja az a „Market Efficiency Hypothesis” azaz a piac hatékonyságának hipotézise. Ő volt, aki bebizonyította, hogy az információs hatékonyság lehetetlen. Tehát a részvénypiacon valószínűleg lehetetlen, a mindenki számára elérhető információkkal egy passzív benchmark-ot (tőzsdeindexet) a költségek levonása és a kockázatok figyelembevétele után szisztematikusan túlteljesíteni. Ezért a közgazdasági munkájáért 2013-ban Nobel díjat kapott.

👉 Tehát ha azt feltételezzük, hogy a piacok hosszú távon emelkedni fognak, és ehhez figyelembe vesszük a fenti pénzügyi piacok hatékonyságának elméletet vagyis, hogy a rendelkezésre álló információ a részvény jelenlegi árában be van árazva, akkor logikus választás a világpiac egy az egyben való „másolatában“ való befektetés. A világpiac alatt nem az S&P 500-at vagy az MSCI World indexet értjük, mert ezek nem fedik le a világon befektethető összes befektetési osztályt és az azokhoz tartozó eszközöket. Hogy mik ezek, arrók konkrétan ITT olvashatsz.

🆚 ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ AKTÍV ÉS PASSZÍV STRATÉGIÁNAK

✍ ÖSSZEGZÉS

Természeten mindenkinek saját magának kell eldöntenie milyen stratégiát szeretne követni. Az bizonyos, hogy a legtöbb ember számára, aki dolgozik, családja vagy hobbija van, melyekre szeretne időt szánni, a Buy and Hold stratégia a legalkalmasabb. Ezt legegyszerűbben egy passzív indexkövető ETF stratégiával lehet megvalósítani. Hogy pontosan milyennel, azt ITT találod az e-könyvemben (előnézet). A 33 oldalas e-könyvemben ilyen diverzifikált világportfóliók szerepelnek elméleti hátterükkel, melyek alkalmasak egy hosszú távú, jól átgondolt, diverzifikált portfólióhoz.

👍 Ez az e-könyv neked való, ha szeretnél egy:

• passzív
• költséghatékony
• diverzifikált
• ETF-ekből álló
• világportfóliót felépíteni
• saját magadnak vagy gyermeked számára

🌏 Az e-könyv segítségével ezt lépésről lépésre meg tudod tenni! Amennyiben érdekel küldj email az info@aranybika.com címre.

Hírlevélre való ingyenes feliratkozás itt.

👣 Kövess facebookon is.