Megéri 2025-ben magyar állampapírt vásárolni?
És ha igen, milyen állampapírba tehetném a pénzemet 3-5 éves futamidővel? Ilyen és hasonló kérdéseket kapok mostanában, ezért ebben a cikkemben szeretném a magyar állampapírt részletesebben bemutatni. Először is tisztázzunk pár alapfogalmat.
🏦 MI AZ AZ ÁLLAMPAPÍR?
Az állampapír nem más, mint az állam által felvett hitel, melyet az állampapír vásárlója hitelez meg az állam számára. Az állam ezért cserébe kamatot fizet. A futamidő végén pedig a tőkét visszafizeti, amennyiben ekkor fizetőképes. Tehát az állampapír visszafizetése függ az azt kibocsájtó állam hitelképességétől és gazdasági helyzetétől.
💡 Az állampapírok általánosságban biztos befektetésnek mondhatóak, amennyiben a kibocsájtó ország magas bonitással másnéven hitelképességgel rendelkezik, mint például Németország. De nézzük meg, hogy Magyarország esetében ez mit jelent.
😕 MI JELLEMZŐ A MAGYAR BRUTTÓ ÁLLAMADÓSSÁGRA?
Az alábbi táblázat összehasonlítja különböző országok államadósságát. Az utolsó sorban, sárgával jelölve található Magyarország. Jól látszik, hogy az államadósság az idő előrehaladtával folyamatosan növekedett. Egy év alatt (2023 Q1 – 2024 Q1) 13,78%-kal (51.217.594 millióról 58.275.759 millióra) nőtt. Az is látszik, hogy az ország eladósodottsága a többi EU-s országokhoz képest nagyobb mértékben nőtt. Ezzel szemben vannak olyan EU-s országok, ahol nemhogy nem növekedett, hanem csökkent az államadósság, ilyen volt például Luxemburg vagy Ciprus.
🎲 MILYEN HITELKOCKÁZATI BESOROLÁSÚ MAGYARORSZÁG?
Az európai országok hitelbesorolása (rating) a következő ábrán látható. A sötétzöld szín jelöli a legjobb, míg a narancssárga a legrosszabb hitelkockázati besorolású országokat.
Magyarország tehát világos narancssárga színű, ami azt jelenti, hogy a hitelbesorolása nem nevezhető jónak. Konkrétan a rövid lejáratú hitelminősítése A-3, a hosszú lejáratú pedig BBB- (Standard & Poor´s), így a „spekulatív” kategóriába tartozik. Vagyis kockázatmentes befektetésnek korántsem mondható a magyar állampapír befektetés 2025-ben.
Ezzel Magyarország az Európai Unió legkockázatosabb országai közé tartozik. Olyan országokkal van egy lapon mint, Románia vagy Görögország. Míg például Ciprus vagy Szerbia is jobb besorolással rendelkezik (BBB+ vagy BB+).
📊 MILYEN HOZAMÚ LEHET EGY MAGYAR ÁLLAMPAPÍR?
A következőben egy példán keresztül szeretném bemutatni az állampapír várható hozamát. A számítás alapját képezte 1 millió forintos befektetés 48 hónapra. Ennek megfelelően a kalkulátor szerint ez 26,84%-ot hoz a futamidő végére, ami éves 6,71%-os bruttó hozamnak felel meg.
A honlap szerint az infláció, amivel relativálnunk kell ezt a bruttó összeget, éves 4,18%.
Így végül nettó 2,53% marad, azaz 111.069 forint négy év alatt. Ugyanakkor a hivatalos EU-s adatok szerint ez az inflációs szint nem 4,18%, hanem 4,8% Magyarország esetében (február 5,7%). Tehát így, ha ezeknek az adatoknak hiszünk, akkor a nettó hozam éves 1,91%.
🆚 MILYEN A MAGYAR ÁLLAMPAPÍR EGY INDEXHEZ KÉPEST?
Tehát, ha objektíven szeretnénk összehasonlítani a magyar állampapírokat más befektetésekkel, akkor valamilyen Emerging Market indexet kell alapul venni az összehasonlításban (Magyarország a fent kifejtett okokból és az MSCI World szerint is ebbe a kategóriába tartozik, Forrás). Ennek az indexnek a teljesítménye az elmúlt egy évben 9,02 % volt. Ebből levonjuk az inflációt, ami Kelet Európában 4,8 % volt (Forrás). Tehát a nettó hozam 4,22 % volt. Így ez a hozam jóval a magyar hozam felett teljesített. Viszont a kockázat sokkal kisebb, hiszen itt sokkal több ország és valuta között oszlik el, mint a magyar államkötvény esetében.
✍️ ÖSSZEGZÉS
Összességében tehát elmondható, hogy ha valaki magyar állampapírba fektet akkor az egy nem alacsony kockázatú befektetés, amit a fent kifejtett adatokból (államadósság nagysága, spekulatív rating) jól látszik. Ehhez jön hozzá az ország politikai kockázata is, mely szintén nem elhanyagolható tény. Az Allianz kutatása szerint az ország politikai kockázata B2, azaz közepes kockázat (2025/02). Így ennek függvényében mindenképpen relativálni kell a magyar állampapírba való befektetést.
Tehát annak, aki nem minimális kockázatú pénzpiaci befektetést keres, spekulatív jelleggel, az infláció feletti minimális hozamot realizálva úgy, hogy ezzel politikai kockázatot is felvesz a portfóliójába, annak szóba kerülhet a magyar állampapír vásárlás.
👉 Aki viszont tényleg biztonságos pénzpiaci befektetést keres, annak tovább kell keresnie, hogy egy másik, jobb hitelminősítéssel rendelkező ország állampapírjába fektethessen be. Például az Amerikai Egyesült Államok által kibocsájtott állampapír jobb választás lehet. Ez esetben jelenleg nettó 1,88 % érhető el a megfelelő értékpapírok vásárlásával (például 6 hónapos futamidő, inflációval csökkentve, forrás, forrás).
Míg aki elfogadja, hogy a magyar állampapír vásárlás „spekulatív” így kockázatosabb, annak érdemesebb egy megfelelően diverzifikált ETF-be fektetnie, ahol a hozam magasabb volt az utóbbi évben a magyar állampapír nettó hozamánál, viszont a kockázat megoszlása sokkal szélesebb, hiszen nem egy ország állampapírjaiba fektetünk, hanem a pénz több országban fektetődik be.
ℹ Ilyen ETF-ek is megtalálhatóak lesznek az adatbankomban, mely hamarosan meg fog jelenni. Ha ilyen és ehhez hasonló befektetések érdekelnek és nem akarsz lemaradni ezekről, akkor regisztrálj hírlevelemre.
👣 Kövess facebookon is.