Igaz, hogy a nagy hozam automatikusan nagy befektetési kockázattal jár?
Szerintem nyugodtan kijelenthetem, hogy nincs olyan befektető, akit ne foglalkoztatna, hogy milyen kapcsolat figyelhető meg a befektetési kockázat és a hozam között. Mindenki szeretne biztonságos befektetést választani, de közben a nyereséget is szem előtt tartani. Ezért nagyon fontos a tájékozódás, mielőtt elkezdenénk befektetni. Ebben a cikkemben szeretném részletesen bemutatni, hogy milyen kapcsolat van a a befektetési kockázat és hozam között.
🔄 HOZAM ÉS KOCKÁZAT KAPCSOLATA
A tőkefelépítés célja, hogy minél kisebb költség és lehetőség szerint minél alacsonyabb kockázat mellett a lehető legmagasabb hozamot érjük el. Ebben lehetnek segítségünkre az eltérő befektetési termékek és az eltérő befektetési osztályok (assets). Arról, hogy mik ezek pontosan, az egyik előző cikkemben olvashatsz ITT.
👉 Fontos viszont az elején leszögezni, hogy az olyan befektetés, mely magas hozamot generál, magas kockázattal is jár. A mérsékelt vagy alacsony kockázattal rendelkező termékek viszont minimális hozamot képesek realizálni. Ennek a kapcsolatnak a jobb megértését mutatja be az alábbi ábra.
Az olyan befektetés, mely mind három szempontot (risk, liquidity, return) teljesíti, nem létezik. Ezért fontos a portfóliónk felépítése során a széleskörű diverzifikáció, mellyel egy optimális mix (asset allocation) érhető el, persze a saját kockázat vállalási hajlandóságunk függvényében. Tehát mindenképpen érdemes a portfóliónkba több befektetési osztályt is felvenni, melyek eltérő korrelációval rendelkeznek. Minél több lábon áll a portfóliónk, annál ellenállóbb lesz a válságokkal szemben. A korrelációt, azaz az együtt mozgását a befektetéseknek ugyanarra a piaci eseményre, már bővebben kifejtettem ebben a cikkemben.
👉 Továbbá lényeges, hogy a kockázatot nem egyes befektetési osztályokra elkülönítve kell kezelnünk, hanem együttesen, azaz portfólió szinten.
Általánosságban elmondható, hogy léteznek mérsékelt kockázatú és kockázatos befektetések. Ebben a cikkemben a mérsékelt kockázatú befektetéseket fogom bemutatni.
🛟 MÉRSÉKELT KOCKÁZATÚ BEFEKTETÉSEK
Ezek a befektetések sem kockázatmentesek, hiszen minden befektetésnek van kockázata, de a kockázatoshoz képest csak minimális kockázattal bírnak. Az alábbiakban részletezem, hogy mik tartoznak ide.
💵 PÉNZ, KÉSZPÉNZ, SZÁMLAPÉNZ
A pénzt már az időszámításunk előtt kb. 650 évvel használták csereeszközként, hogy megkönnyítsék és meggyorsítsák az árukkal való kereskedést. Mennyisége egészen 1971-ig az arany mennyiségéhez volt kötve, amikor is Nixon amerikai elnök eltörölte az arany standard rendszerét. Ettől kezdve a pénzt nem lehetett aranyra váltani, így a pénz (fiat) elveszítette az értékét.
Innentől kezdve tulajdonítunk a pénznek valamilyen értéket, mondjuk 100 euró, mivel az van rá nyomtatva. De ez nem más, mint egy darab papírba vetett bizalom, melynek értéket az aktuális gazdaságpolitika határozza meg. Tehát röviden a pénz mögött nem áll semmilyen érték, csak a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom. Továbbá a pénz bármilyen mennyiségben „gyártható” vagy „nyomtatható”. Így ezen alapokra épülő pénzügyi rendszer bármikor össze is dőlhet, például hiperinfláció formájában. Az, hogy mi is az infláció pontosan, ITT fejtettem ki.
Ilyen hiperinfláció volt például 1989-1990 között Argentínában, mely mértéke ebben a kettő évben 3079,51% és 2314 % volt.🔥 De jelenleg Magyarország esetében is az infláció rekord magasságban van. Mennyit romlott a pénzed az utóbbi 10 évben? Itt olvashatod.
Ha figyelembe vesszük a bruttó hozamát például egy lekötött betétnek vagy egy magyar állampapírnak, és ebből levonjuk az aktuális inflációs rátát, akkor jól látható, hogy a nettó hozamunk minimálisan pozitív vagy inkább negatív. Azaz reálértéke a pénzünknek nem nő, hanem csökken. Részletes példa és számítás ITT.
👉 Tehát, ha befektetéssel szeretnénk pénzünk értékét növelni, akkor a számlapénz, készpénz nem alkalmas erre. Más lehetőségek, mint például lekötött betét vagy hosszabb távú fix lekötések is léteznek, melyek a mostani alacsony kamatkörnyezetben nem nyújtanak vonzó befektetési lehetőséget (kulcsszó: reálhozam).
🏦 ÁLLAMPAPÍR MAGAS BONITÁSSAL
Ide tartoznak olyan állampapírok, melyek magas bonitással másnéven hitelképességgel rendelkeznek. Ilyen lehet például egy német állampapír. Viszont semmiképpen sem tartozik ide egy magyar állampapír! Lásd cikk ITT. Magas bonitású állampapír lehet alternatív megoldás a számlapénz vagy lekötött betét helyett.
Fontos továbbá, hogy az állampapír nem más, mint az állam által felvett hitel, melyet az állampapír vásárlója hitelez meg az állam számára (azaz te, ha állampapírt vásárolsz). Az állam ezért cserébe kamatot fizet. A futamidő végén pedig a tőkét visszafizeti, amennyiben ekkor fizetőképes. Tehát az állampapír visszafizetése függ az azt kibocsájtó állam jövőbeli hitelképességétől és gazdasági helyzetétől.
Állampapírok esetében fontos még megemlíteni a piaci kamatkockázatot, melyet sokan nem vesznek figyelembe. Ez azt jelenti, hogy csökkenő jegybanki kamatok (azon kamatok, melyek ugyanabban a devizában vannak, mint amiben az állampapírt vásároltuk), növekvő állampapírhozamot eredményeznek, a már forgalomban lévő állampapírokra vonatkozólag. Míg, ha növekszik az alapkamat, akkor csökken a forgalomban lévő állampapírok hozama. Ezért, ha mérsékelt kockázatú befektetést keresünk és állampapírt vásárolnánk, érdemes a hitelképesség mellett rövid lejáratú állampapírokat keresni, mivel ezen papírok, kisebb kamat változási kockázatot jelentenek. Ilyen értékpapírok találhatók az adatbankomban is, mely hamarosan elérhető lesz. Ha addig is szükséged van segítségre keress bizalommal.
🧠 SZELLEMI TŐKE
Ez alatt a szellemi tudásunkat és képességeinket értjük jövedelemben kifejezve. Sok esetben erről, mint a legfontosabb „befektetés”, nem lehet olvasni. Viszont, aki nem röviddel a nyugdíjba menetele előtt áll, annak ez az érték, az egyik legmeghatározóbb „befektetési” értéke, mely nagyban segítheti a tőke felépítés folyamatában.
Tehát emiatt fontos szerepet kap a képzettségünk, tudásunk és tájékozottságunk. Itt ajánlom figyelmedbe az általam olvasott könyvek listáját (kb. 120 könyv 📚), mely segítségedre lehet abban, hogy továbbképezd magad a befektetések terén. Ha kérdésed van ehhez, akkor keress bizalommal. ✉ Mail info@aranybika.com
A következő ábrán látszik, hogy milyen végzettséggel mekkora összegű az átlagos fizetés. Minél képzettebb valaki annál több a jövedelme általánosságban.
A következőben egy konkrét példa segítségével elmagyarázom, hogyan határozhatjuk meg a szellemi tőkénk nagyságát. Tehát például 25 évesen szakmai pályafutásunk elején járunk és majd csak 67 évesen fogunk nyugdíjba menni. A havi jövedelmünk 2.000 euró nettó. Éves jövedelem növekedés 2%, infláció 1,84%. Ebben az esetben a következő szellemi tőke jön ki:
Ami azt jelenti, hogy 42 évig fogunk még dolgozni, mely során összesen 1.022.345 euró szellemi tőkét „hozunk létre”. Tehát megállapíthatjuk, hogy a legtöbb ember életében ez adja a legnagyobb tőkét és nem pedig a hitelre vásárolt ingatlan.
👉 Ezen szellemi tőke egy része értelemszerűen befektetésre kerülhet. Tehát minél magasabb a végzettségünk, annál nagyobb lesz a szellemi tőkénk, így annál többet tudunk befektetni és így annál nagyobb tőkére tudunk szert tenni életünk során. És a kamatos kamatnak köszönhetően ez a befektetett összeg az évek alatt egyre nagyobb vagyonná nőhet. Részletek ITT.
✍ ÖSSZEGZÉS
Tehát érdemes minél hamarabb belevágnod a befektetésekbe. Ehhez segítséget találsz a blogomon az új vagyok részben, ahol általánosságban tudsz informálódni a befektetésekről.
Ezek után mindenképpen gondolkozz el hogy, milyen stratégia a legmegfelelőbb neked. Erről segítséget találsz ITT.
A megvalósításhoz, tehát hogy hol és milyen számlát érdemes nyitnod, pedig ITT találsz segítéget. Ha további kérdésed van, keress bizalommal.
Az ingyenes hírlevélre pedig itt tudsz feliratkozni:
👣 Kövess facebookon is.