Miért drágul minden? És milyen infláció elleni befektetés létezik?

Gondolkodtál már azon, hogy mi az oka a folyamatos drágulásnak és miért olyan magas az infláció? Ha már ez eszedbe jutott, akkor biztos érdekelhet, hogy milyen infláció elleni befektetés létezik. Egy korábbi cikkemben már bemutattam 4 befektetési lehetőséget az infláció elleni védelemben. Ha még nem olvastad, akkor mindenképpen ajánlom, hogy ezzel kezd, mert bizonyosan van olyan befektetési forma, amit még nem ismersz (ITT). Ha már ezt megtetted, akkor bele is vághatunk a fő kérdésünk megválaszolásába, vagyis miért drágul minden?

🤷 MI AZ OKA A DRÁGULÁSNAK ÉS AZ INFLÁCIÓNAK?

Az első és legkézenfekvőbb válasz az lenne, hogy a cégek a nagyobb nyereség elérése érdekében növelik termékeik és szolgáltatásaik árát, így minden drágább lesz. Ez logikus válasznak tűnhet, mert miközben az előállítási technikák egyre olcsóbbak, addig a kész termékek egyre drágábbak. Tehát ez a drágulás csak a cégek érdekében állhat, vagy mégsem?

Ez a válasz közgazdaságilag nem valószínű hiszen, ha a cégek nem piacorientáltan működnének, és nem adnák tovább vásárlóiknak ezt az árcsökkenést, akkor a konkurens cégek ezt biztos megtennék és így saját termékeiket árulnák olcsóbban. Ebből következik, hogy ez a válasz nem lehet az oka a drágulásnak. A következő táblázatban látható az elmúlt 1000 év legnagyobb technikai és innovációs találmányai, melyek mindegyike árcsökkenést és jóléti növekedést eredményezett.

Forrás

Tehát ha nem a cégeknek, akkor egyedül a pénzügyi rendszerünknek lehet érdeke a folyamatos drágulás. De miért lenne ez így? A válasz egyszerű és nem is titok, a központi banknak az a célja, hogy állandó és kiszámítható, kb. 2%-os infláció legyen. Így teljesen mindegy, mennyivel hatékonyabban és olcsóbban állít elő egy cég egy terméket, ez a teljesítmény növekedés sose fog a vásárlónál realizálódni.

🏦 MI A SZEREPE A KÖZPONTI BANKNAK AZ INFLÁCIÓBAN?

A központi bank folyamatosan méri az inflációs adatokat és ha azt érzékeli, hogy a termék „kosár” olcsóbbá válik, akkor beavatkozik a pénzügyi rendszerbe. Méghozzá úgy, hogy pénzt bocsájt ki vagy csökkenti a jegybanki alapkamatot, így változtatva meg a pénz árát, vagyis a pénz kínálati oldalát. Ennek köszönhetően marad az infláció állandó minimum 2%.

🤝 KI PROFITÁL AZ INFLÁCIÓBÓL?

Akik ebből az egész rendszerből profitálnak az a központi bank és az állam. Az általuk képviselt vélemény, hogy az inflációra szükség van, ami sajnos részben igaz.  Hiszen, egy hitelre épülő rendszerben, amiben az arany standard óta élünk, mindenképpen szükség van inflációra. Egy defláció, vagyis az árak csökkenése, egy ilyen rendszert tönkre tenne. Mivel egy deflációs környezetben a hitelek egyre drágábbak lennének, és így a rendszer nem tudná a már meglévő hiteleket visszafizetni. Az alábbi ábrán jól látható a „hitelhegy” drasztikus növekedése.

Forrás

Balról jobbra (sötétkéktől a szürkéig: háztartások, bankok, cégek és államok hitelállománya) a világ összes GDP-jével összehasonlítva (arany színnel). Azaz a világ GDP-jének háromszorosa a meglévő hitelállomány. 😱

🤔 MIÉRT NEM LESZ SEMMI SEM OLCSÓBB?

A már említett hatékonyságnak és technikai fejlődésnek köszönhetően egy termék árának csökkennie kellene, de a pénzelértéktelenedés, „elinflálódás” miatt az árszint ugyanazon a szinten marad vagy valamivel megemelkedik. Ezzel garantálja a központi bank, hogy az árak a technikai fejlődéstől függetlenül ne legyenek alacsonyabbak.

Ugyanakkor sokszor hallani, hogy az infláció most kevesebb és már nem 5% hanem csak 2%, így majd minden olcsóbb lesz. Ez sajnos nem igaz! Az infláció az egy arányszám, mely két érték változását méri. Tehát ha az infláció előtte 5% volt, most pedig 2%, akkor az nem azt jelenti, hogy 3%-kal olcsóbbak lesznek a termékek, hanem hogy az előző évi 5%-os dráguláshoz képest most „csak” további 2%-kal fognak növekedni az árak.

👉 Tehát a hatékonyság növekedés és technológia fejlődés ellenére, a fogyasztók nem tapasztalnak árcsökkenést, mert a jelenlegi pénzügyi rendszer megakadályozza az árkülönbség továbbadását azzal, hogy a pénz, amiben ez a továbbadás történne, a központi bank tevékenysége miatt elinflálódik. Ebből következik például, hogy a mesterséges intelligencia elterjedésével sem lesznek olcsóbbak a termékek, mivel a központi bank az infláció fenntartása érdekében pénz „nyomtatással” ezt meg tudja akadályozni.

🛡️ MILYEN AZ OPTIMÁLIS INFLÁCIÓ ELLENI BEFEKTETÉS?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához további 2 kérdést, kell feltennünk magunknak:

1. Hogyan kellene annak a pénzformának kinéznie, aminek a segítségével részesülhetnénk a technikai fejlődésből, anélkül, hogy valaki megakadályozná azt, hogy ez eljusson hozzánk, fogyasztókhoz?
2. Milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie ennek a pénzformának, amik ezt szavatolni tudnák?

Ebből következik, hogy elvárható lenne ettől a pénzformától, vagy pénzügyi rendszertől, hogy továbbadja a cégek innovációs hatékonyságát csökkenő árak formájában. Ehhez hasonló rendszer már létezett, még pedig az arany standard volt.  Az ilyen eszközöknek értékmegőrzőnek kell lenniük. Ezt a funkciót jelenleg a pénzünknek (fiat), kellene ellátnia. De az infláció következtében erre képtelen, ezért fontos, hogy olyan befektetési eszközt válasszunk, mely hosszútávon megőrzi értékét, vagyis értékálló. 

🪙 AZ ARANY STANDARD VOLT AZ INFLÁCIÓ ELLENI VÉDELEM?

Az arany standard idején, a dollár árfolyama az arany árfolyamához volt rögzítve. Ekkor nem volt arra lehetőség, hogy az arany mennyiségének megnövelése nélkül dollárt lehessen nyomtatni. Azaz nem lehetett több dollárt a piacra dobni arany fedezet nélkül. Hiszen ezek árfolyama rögzítve volt, így mindkét mennyiségnek egyszerre kellett emelkednie.

Az arany standard időszakában jellemző volt a csökkenő ár és a növekvő jólét, de megszűnése óta, 1971-től jól látszik, hogy a produktivitás, ha kisebb mértékben is, de folyamatosan nő (2,8%) (lásd alsó táblázat), viszont az árak így is emelkedésnek indultak (lásd első grafikon). Pontosan ezt tapasztaljuk manapság is.

Forrás

₿ MILYEN INFLÁCIÓ ELLENI BEFEKTETÉS LÉTEZIK?

Szükségünk van egy olyan pénzformára, ami teljesíti a fent említett szempontokat. Véleményem szerint ez teljesen ráillik a bitcoinra a következő tulajdonságai miatt:

• Globális formában jelen van
• Likvid befektetési eszköz
• Korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, nem bővíthető a forgalomba lévő mennyiség
• Bárki számára hozzáférhető, senki sincs a rendszerből kizárva
• Bármekkora összegben lehet befektetni
• Jól és egyszerűen szállítható

Továbbá korábbi cikkemben megneveztem 3 olyan hatást, ami teljesen megkülönbözteti a bitcoint más befektetésektől (ITT). Írtam arról, hogy milyen egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik (ITT). És hogy megéri-e még bitcoinba fektetni (ITT).

Természetesen a bitcoinnak is van kockázata. Ezért fontos, hogy helyesen tárold (nem valamilyen kripto tőzsdén – vagy hot wallet-on) és megbízható helyről vásárold.  Ilyen például az általam használt svájci Relai, ahol kedvezően és biztonságosan tudsz bitcoint venni. Én már több éve használom megelégedettséggel. Amennyiben érdekel, akkor készítettem egy magyar nyelvű útmutatót is a számlanyitáshoz, melyet ITT érsz el.

ℹ Kérdés esetén keress bizalommal! Ha nem akarsz lemaradni a legújabb cikkemről, akkor regisztálj ingyenes hírlevelemre.

👣 Kövess facebookon is.