Mi is az, hogy crowdfunding? „Crowd” -mint embertömeg és „Funding” mint finanszírozás. Tehát sok kisbefektető által megfinanszírozott projekt vagy vállalkozás (mondjuk startup cégek). Ezt szemlélteti a következő ábra is:
„Crowdfunding is a way of raising money to finance projects and businesses. It enables fundraisers to collect money from a large number of people via online platforms.”
Forrás: Crowdfunding explained – European Commission
Az, hogy miként tudsz befektetni és milyen lehetőségeket rejt magában ez a befektetési osztály (azaz a crowdfunding), azt megtudhatod ebből a cikkemből.
A crowdfunding (magánszemélyek részére), mint befektetési forma kialakulása a negatív jegybanki kamatok megjelenésének időszakához köthető. Kialakulása lehetővé tette a kisbefektetők (magánszemélyek) számára is, hogy olyan projektekbe és vállalkozásokba fektethessenek pénzt, amibe ez idáig csak nagybefektetőknek volt lehetősége. Ilyen lehetőségek például nagyobb beruházási, építési projektek, zöld beruházások vagy részesedések startup cégekben. Az alábbi táblázat azt mutatja be, milyen top szektorokban, mekkora összegben történt befektetés világszinten 2022-ben.
Forrás: The European Crowdfunding Market Report 2023, 390e49_e68f0266db3047cd921739c55bf10d91.pdf
A piac nagyságát tekintve megállapíthatjuk, hogy a crowdfunding elterjedése és piaci részesedése egyre jobban nő. A 2024-es évre prognosztizált összege az összes tranzakciónak ebben a szegmensben elérheti a 1,71 milliárd dollárt.
De hogyan is működik a crowdfunding?
Mindennek a hátterében áll egy speciális szolgáltató (mint mondjuk a conda), mely a honlapján különböző befektetési lehetőségeket (projekteket) mutat be, amibe az érdeklődők befektethetnek. Ezt szemlélteti általánosságban a következő ábra is:
Forrás: Equity Crowdfunding – Definition, Pros, Cons, Regulations
Minden érdeklődő befektető a szolgáltató honlapján utána tud nézni a projekt pontos részleteinek. Ilyen részletek például:
- a projekt típusa
- szükséges tőke
- kamat vagy hozam
- futamidő
- egyéb részletek, mint befektetett összeg pontos felhasználása, cash flow, mérleg, pénzügyi kimutatások
Ezek az adatok alapján a befektető el tudja dönteni, hogy szeretne e a projektbe pénzt fektetni vagy nem. Ha igen akkor a befektető által kiválasztott befektetési összeg máris befektetésre kerülhet (általában 50 euró a legkisebb összeg). Az egyik lényeges előnye egy ilyen befektetésnek az az, hogy a befektetőnek nem kell az egész projekt létrejöttéhez szükséges tőkét egyedül megfizetnie, hanem csak egy kis részt (mondjuk 50 vagy 100 eurót), így a befektetésének kockázata is erre a kisebb összegre lesz korlátozva. Amíg el nem éri a projekt a szükséges tőkét, addig természetesen a többi befektetőnek is lehetősége van a projektbe való befektetésre.
Amikor a szükséges tőke megvan, elindul a projekt. A kisbefektető általában éves szinten kamatot kap (a befektetett összegért cserébe és annak arányában). Általában vagy egy éves fix kamatot és, vagy egy részesedést kap a befektető a projekt nyereségéből. A tőke visszafizetését illetően is alapvetően kétféle lehetőség van. Az egyik, hogy a futamidő végén egy összegbe kerül megfizetésre, a másik, hogy a tőke mondjuk évente részletekben kerül megfizetésre (sokszor az éves kamattal együtt). De ez a második opció nem annyira elterjedt.
Milyen projektekbe tudsz befektetni?
Ez sokban függ a szolgáltatótól is, hogy az milyen ágazatból származó projekteket részesít előnyben. Van olyan, amely fenntartható fejlődést támogató projekteket preferál és van olyan is, ami elsősorban ingatlan beruházásokat részesít előnyben.
Alapjába véve a következő kategóriákat határozhatjuk meg, amik tipikusak egy crowdfunding projekt esetében:
- Startup
- Középvállalatok
- Megújuló energiaforrások
- Ingatlan
- Private Equity (magántőke)
A leggyakoribb projektek az elmúlt években főként ingatlanbefektetések, startup vagy középvállalatokba való befektetési projektek voltak. Hiszen ezen cégtípusok gyakran még a növekedési pályájuk elején vannak, azaz nem sok pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, viszont tőkére van szükségük a fejlődéshez. Például startupok esetében a crowdfunding egy vonzó tőkegyűjtési forma, hiszen egy banki hitel sokszor nehézkes és drága számukra.
Mennyire biztonságos a crowdfunding befektetés?
A következő két fogalom sokszor szinonimaként kerül használatra ugyanakkor van köztük különbség: crowdfunding és crowdlending. Crowdfunding (= közösségi finanszírozás): ennek a finanszírozásnak a középpontjában egy közösségi projekt áll, miközben a crowdlending (=közösségi kölcsön) esetében a magánszemélyek hitelek iránti igénye áll a középpontban (hitelkeresés).
A crowdfunding esetében ténylegesen a tőkebefektetés áll a középpontban. A crowdfunding projektek esetében magas kockázattal kell számolnunk hiszen, ha a cég megbukik a tervével, amibe befektettünk, akkor a legtöbbször nem képes a megfinanszírozott projekt tőkéjének visszafizetésére. Ugyanakkor a legtöbb szolgáltató rendelkezik különböző biztonsági intézkedésekkel is, azonban azok ellenére sem zárható ki a befektetett összeg teljes elvesztése.
Érdemes a befektetésre szánt tőkénket több projektre szétosztani?
Mint minden más befektetési formánál itt is fontos a diverzifikáció (lásd Tudástár), mellyel a kockázatot tudjuk csökkenteni a befektetéseink között. Mondjuk, ha 1.000 eurót szeretnénk befektetni összesen, akkor ezt jobb, ha nem egy szolgáltatónál egy projektbe tesszük. Ehelyett válasszunk ki mondjuk 5 különböző szolgáltatót és ott fektessünk be több projektbe. Így egy jó kockázatmegosztást tudunk elérni, vagyis ha az egyik projekt veszteséges, akkor sem hat az összes befektetésünkre annyira negatívan, mint ha az lett volna az egyetlen befektetésünk. De van olyan szolgáltató is, ahol automatikus megtakarítási tervet tudunk indítani, így egyszerűsítve az életünket és garantálva a széles körű diverzifikációt.
Mégis mekkora hozamot lehet elérni crowdfunding-al?
Általános választ erre nem lehet adni. Ez azzal magyarázható, hogy az elérhető hozam nagyban függ a projekttől és a cégtől. Általánosságban három féle hozamtípus különíthető el:
- fix kamat (éves)
- nyereségrészesedés
- vagy az előző kettő keveréke
A nyereségrészesedés természetesen sokkal attraktívabb, de magasabb kockázatot is vonz maga után. A határ, aminek keretében a hozam mozoghat az kb. 6,5 – 11,5 %.
Kinek alkalmas egy ilyen fajta befektetés?
Aki már rendelkezik egy bázis befektetéssel és biztonsági tartalékkal. Lásd előző cikkeimet ebben a témában ITT és ITT.
Ha ezek a feltétel teljesülnek és rendelkezünk a kellő kockázattűrő képességgel is akkor mindenképpen vegyük számításba azt, hogy ebbe a befektetési osztályba is pénzt fektessünk. Erre már 10 eurótól (a legtöbb helyen 100 eurótól) van lehetőségünk. Összességében a crowdfunding egy jó lehetőség hiszen így olyan projektekbe tudunk befektetni, amikbe előtte nem lett volna lehetőségünk (mondjuk belvárosi ingatlan beruházások).
Milyen szolgáltatók léteznek?
Végezetül szeretnék egy-két szolgáltatót megnevezni, melyek esetében részben én is befektető vagyok.
Ezen kívül fogok egy összehasonlító elemzést is készíteni, ahol részeletesebben fogok foglalkozni a szolgáltatókkal, előnyökkel és hátrányokkal. Ha szeretnél részletesebben megismerkedni a crowdfunding lehetőségekkel, díjmentesen regisztrálni és egy kezdő bónusz bezsebelni akkor ne hagyd ki a következő cikkemet se. Illetve addig is már tudsz regisztrálni ITT Crowdinvesting / cégfinanszírozás pontban.
Ha még nem tetted meg akkor regisztrálj ingyenes hírlevelemre, hogy ne maradj le a többi érdekes cikkemről se illetve, hogy megkaphasd ingyenes eKönyvemet, melyben 23 passzív jövedelemforrást mutatok be neked.
Ingyenes hírlevél regisztáció és eKönyv letöltés azonnal.
Kövess a facebookon is.