Milyen ETF portfólió stratégiák léteznek?

Milyen ETF stratégiák léteznek? Melyik lehet a számomra a legmegfelelőbb? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel bennünk, amikor a számunkra legmegfelelőbb stratégiát keressük. Ez a cikkem szeretne ebben a segítségedre lenni, és bemutatni milyen választási lehetőségeid vannak az ETF-ek esetében.

Az, hogy milyen befektető típusba tartozol, egy komplex kérdés. Ezt mindenképpen tisztáznod kell mielőtt befektetnél. A jó hír viszont az, hogy az egyik előző cikkemből ezt egyszerűen és gyorsan meghatározhatod.

Ugyanakkor az emberek jelentős többségéhez egy passzív stratégia passzol. Miért? Mert a legtöbb aktív stratégia sok időt igényel napi szinten, és sok költséggel is jár. Ezen kívül még adózási vonzata is van. Továbbá adatokkal bizonyított, hogy a market timing vagy stock picking hosszú távon nem szárnyal túl egy passzív befektetői stratégiát (részletek ehhez előző cikkemben).

De nézzük milyen passzív ETF stratégiák léteznek.

⚔ BUY AND HOLD STRATÉGIA

Ezt a stratégiát már részletesen bemutattam ebben a cikkemben.

Röviden ez a stratégia kivált egy piaci előrejelzésekre épülő stratégiát, méghozzá a hosszú befektetési időhorizonttal. Hogyan? A válasz egyszerű. Ha kimaradnak a legjobb tőzsdei napok hosszú távon (ez ugye előre nem látható), akkor a hozamunk drasztikus csökken. Konkrétan ezt láthatjuk a következő Fidelity által készített ábrán is.

Az alábbi táblázat az 1998-2016-os időszakot mutatja be, melynél a befektető 1.000 eurót fektetett be MSCI Deutschland-ba, vagy MSCI Europe-ba, melyet folyamatosan befektetve tartott 2016-ig (2. oszlop). A következő oszlopok (3-6.oszlop) azt mutatják, hogy hogyan változott a tőkéje, ha ezen időszakban a 10, 20, 30 vagy 40 legjobb tőzsdei napot kihagyta.  Láthatjuk, hogy a folyamatosan MSCI Europa indexbe befektetett 1.000 euróból 2.124 euró lett. Ugyanennél a befektetésnél maradva, amennyiben ebben az időszakban a legjobb 10 tőzsdei nap kimaradt (tehát ezeken a napokon a pénz nem volt befektetve), a végösszeg 963 euróra csökkent. Ha a befektető 20 napot hagyott ki, akkor már csak 552 eurót realizált 2016-ban, míg 40 nap esetében csak 216 euró maradt, ami a tizede annak, amit a folyamatos befektetés során elérhetett volna. Ez megdöbbentő, hiszen az 1998-2016-os időszak 10.220 napot jelent, amiből csupán 40 nap maradt ki!

A kérdés az: kitartó és eltökélt befektető vagy? Akkor a Buy and Hold alkalmas lehet számodra. A stratégia alapötlete egyszerű. Kialakítasz egy jól diverzifikált ETF portfóliót (3-7 ETF segítségével), melyet minimum évente visszaállítasz az eredeti portfólió felosztásra (rebalancing). Ha nyereséged vagy osztalékod van a portfólióból, azt lehetőség szerint visszaforgatod és újra befekteted. Miért? A válasz kamatos kamat hatás. Ha nem tudod pontosan mi az vagy milyen nagy mértékű annak a hatása, akkor itt tájékozódhatsz.

Egyetlen hátrány az, hogy a hosszú befektetési időtáv miatt nem leszel annyira flexibilis. Azaz válság szituációkban fontos, hogy kitarts és tovább vidd a stratégiádat. Hiszen ez bizonyítottan sikerre vezet.

📡 CORE SATELITE STRATÉGIA

Szeretsz taktikusan befektetni? Szeretnél valamennyire aktívan is befektetni? Akkor lehet, hogy ez a stratégia passzol hozzád.

Ennek a stratégiának az alapja egy mag (core) portfólió, mely diverzifikált alapokon áll, és egy műhold portfólió (satelite), mely egyedileg kiválasztott részvények takar. Ilyen mag portfóliókat találsz az e-könyvemben ITT. Rendeléshez küldj emailt ✉ info@aranybika.com

A mag rész segítségével egy biztos hozamot tudsz realizálni. Ez mondjuk egy Buy and Hold portfólió lehet. Míg a műhold részt néhány ETF-fel képezhetjük le. Ezek mondjuk alkalmasak lehetnek hosszú távú trendek vagy olyan stratégiák lekövetésére, mint a fenntarthatóság.

A műhold portfólió kisebb része a teljes portfóliónknak, de ugyanakkor ha jól választunk akkor magasabb hozamot érhet el, mint a mag portfóliónk. De a műhold rész több időt és energiát igényel tőlünk. Itt is mint minden befektetés esetén, egy stratégiát kell követned, és nem össze vissza tradelned.

🔮 TREND IRÁNYZAT MODELL „The trend is your friend“

Egy trend irányzat modell automatikusan irányítja az ETF portfolió összetételét. Méghozzá úgy, hogy a modell különböző jeleket használ, melyeket egy algoritmus vezérel. Maga az algoritmus pedig statisztikailag kiértékel adatmintákból kerül kialakításra.

A profik, vagy másnéven Quants-ok, rengeteg modellt használnak, melyek különböző trendeket különböző időszakokból és különböző piacokról szereznek be, elemeznek és e szerint fektetnek be.

Egyszerűbb portfóliók például olyan modelleket használhatnak jelként, mint mondjuk a átlagos napi árfolyamszint, vagy az átlagos árfolyam az elmúlt 200 napban. Az árfolyam átlépi az átlagos szintet, akkor egy vételi jel generálódik. Az árfolyam beesik a szint alá, akkor pedig egy eladási jel generálódik. Ezen kívül még sokszor használatos jelek: Moving Average Convergence/Divergence (MACD) vagy a Relative -Strength-Index (RSI).

Így ennél a stratégiánál lesz olyan időszak amikor a pénzed befektetve lesz és lesz olyan időszak amikor csak a számlán fog állni.

Ennél a stratégiánál nagy jelentősége van a saját magad által felállított befektetési stratégiának, melyet rendszeresen felül kell vizsgálnod. Ugyanakkor a stratégia nagyobb beesésektől meg tud védeni, viszont miután eladtál, nem biztos hogy egy újboli beszállás, vagyis vétel nem fog nehezedre esni. Ezen kívül fontos, hogy ez a stratégia magas időráfordítást igényel és magas tranzakciós költséggel és adófizetéssel jár.

🌱 VALUE STRATÉGIA

Az ötlet ezen stratégia mögött, hogy olyan tőzsdén jegyzett cégeket keresünk, melyek tényleges értéke az tényleges árfolyama felett található. Tehát ebben az esetben arra spekulálunk, hogy a piac a vállalat értékállóságát még nem fedezte fel, viszont fel fogja. Így ennél a stratégiánál fontos a cégek alapos elemzése (ehhez készítettem egy elemző excelt, mely emailben rendelhető meg). Méghozzá független és objektív elemzése a cég számainak és értékelése a jövőbeli perspektíváinak. Ez sok tapasztalatot és sok időt igényel. Fundamentálisan elemeznünk kell a cégeket és ezt az elemzést folyamatosan újra és újra el kell végeznünk.

📈 GROWTH STRATÉGIA

Ez a stratégia alapvetőleg nem a cégek elemzésére fókuszál, hanem az egész ágazatot, ágazatokat vizsgálja. Ezen befektetők megpróbálnak korai stádiumban jövőbeli növekvő piacokat felfedezni. Ezek után pedig olyan cégeket kiválasztani az ágazatból, melyek a legnagyobb növekedési dinamikával bírhatnak. Mivel ezen stratégia elsősorban a jövőbeli elvárásokra fókuszál, és kevésbé a már jól működő value részvényekre. Ennél a stratégiánál a legtöbbször a nyereség olyan cégekkel realizálódik, melyek a jelenben még nem rendelkeznek pozitív számokkal. A stratégiáról részletesen ITT.

✍️ ÖSSZEGZÉS

Összességében a bemutatott stratégiák közül a legtöbb „normál” embernek (aki mondjuk fő állásban dolgozik, tanul, családja van vagy szeretne időt sportnak vagy a hobbijának szentelni) a legmegfelelőbb a Buy and Hold stratégia. Az okok pedig egyszerűek. Ez a stratégia nem igényel, a befektetés kidolgozása és a stratégia felépítése után, sok időt és passzívan jól menedzselhető. Költség és időhatékony és nem okoz rendszeres adófizetési kötelezettséget. Emellett jól érthető és nem igényel napi szintű tőzsdei aktivitást, a hírek követését és folyamatos részvényelemzést. Természetesen ha már rendelkezünk egy jól diverzifikált alap portfólióval, akkor annak a kiegészítésre alkalmas lehet valamelyik a fent bemutatott stratégiák közül. Az alábbi táblázatban pedig összeszedtem az egyes stratégiák előnyei és hátrányait.

👉 Ha szeretnél belevágni a befektetésbe akkor ajánlom neked ehhez a megjelent ekönyvemet 📖. Ebből mindent megtudhatsz arról, hogyan építs fel egy világ szinten jól diverzifikált portfóliót 🌏.

💡 Az ekönyv bemutat mindent, amit ehhez tudnod kell, továbbá tartalmaz jó néhány minta portfóliót, hogy el tudj minél egyszerűbben indulni. Alapja a stratégiának tudományos és számokkal alátámasztott. Mire vársz még ⌛? Rendeld meg emailben.

✉ Megrendelés: info@aranybika.com

👣 Kövess facebookon is.