Sokszor kerül említésre a portfólió diverzifikációjának jelentősége, azonban sokszor azt tapasztalom, hogy a legtöbb portfólió nem kellő mértékben diverzifikált. Vagy egy országot, vagy egy bizonyos ágazatot (sokszor csak technológiai cégeket) részesít előnyben. Ebben a cikkemben szeretném bemutatni, milyen egy széles diverzifikáció és milyen szempontok alapján kellene ezt megvalósítani.
Tehát miért is fontos a diverzifikáció?
Ezt tömörören, de mégis teljesen érthetően leirja a következő kettő idézet:
„Diversification is the only free lunch in finance”
Harry Markowitz, Nobel díjas közgazdász a Modern Portfolio Theory megalkotója
De mit is jelent a diverzifikáció pontosan.
„The key concept behind the “free lunch” is correlation—or rather, a lack of it. Typically, the performances of individual asset classes aren’t perfectly correlated. If asset values do not move up and down in perfect harmony, then such a diversified portfolio will have less risk than the weighted average risk of its parts” Forrás
Azaz a free lunch alatt a különböző befektetések (befektetési eszközök) eltérő korrelációját értjük. Azaz, ha a befektetési eszközeink nem korrelálnak egymással (nem mozognak együtt azonos irányba: lefelé vagy felfelé), akkor a portfóliónk kisebb kockázatú, mint a súlyozott átlagos kockázata.
A portfóliónk kisebb kockázata mellett a diverzifikáció védelmet nyújt számunkra a jövőben esetleg bekövetkező, előre nem látható események ellen.
„Diversification is a risk management strategy to protect against unpredictable events which might unfold in future” Forrás
Markowitz egyébként 1952-ben publikálta a „Portfolio Selection“ című tanulmányát, ami a befektetések terén forradalmi érvényű megállapításokat tartalmaz. Tanulmányának alapja a kockázat és hozam együttes vizsgálata. Egészen pontosan azt vizsgálja, hogy a befektetés elvárt hozama, annak kockázata és a kockázatának korrelációja milyen viszonyban állnak egymással.
Az így megalkotott hozam-kockázat profilt ezzel mérhetővé (számokban kifejezhetővé) tette. Tanulmányának egyik másik központi felismerése az az, hogy a különböző befektetési eszközöket nem egymástól elkülönítve, hanem a teljes portfólió összefüggésében kell figyelembe venni és együttesen vizsgálni. Az egyes befektetések hozzájárulását az egész portfolióhoz a következő szempontok alapján kell meghatározni és mérni:
- Az elvárt hozam
- Ingadozás, volatilitás
- Mozgása a többi befektetési osztállyal, azaz a korreláció
A cél: vagy magasabb hozam elérése ugyanolyan kockázat mellett vagy kisebb kockázat mellett ugyanolyan hozam elérése.
De hogy hozhatok létre egy ilyen portfóliót?
Az optimális portfólió biztosítja a maximális hozamot a befektető által vállalt kockázat mellett. Az így létrehozott portfólió eredményes lesz. Ezen eredményes portfólió ismérve, hogy miként mozognak a portfólió egyes befektetései egymáshoz viszonyítva, ha egy esemény bekövetkezik. Ugyanúgy, függetlenül egymástól vagy teljesen ellentétesen?
Vegyünk például egy tőzsdei válságot. Ekkor majdnem minden részvény árfolyama esni kezd, tehát ezek erősen korrelálnak egymással. Viszont mondjuk az állampapír értéke (magas bonitás) a részvényárfolyamokkal ellentétesen változik, azaz nem korrelál azokkal.
Tehát összességében megállapíthatjuk, minél kisebb a befektetési eszközeinknek egymással való korrelációja, annál jobb a hozam-kockázat arány és annál stabilabb a portfóliónk összeségében.
Az alábbi táblázatban a különböző befektetési osztályok korrelációs mátrixát látjuk.
Tehát az egyes befektetési osztályok hogyan korrelálnak egymással. Felül láthatjuk a 10 míg alul a 3 éves időszakra tekintve. A korrelációs szám -1 és +1 között mozoghat. +1 azt jelenti, hogy a két befektetési osztály teljes mértékben egymással együtt mozog, azaz korrelál egymással, míg a -1 azt jelenti, hogy ezek teljesen ellentétesen mozognak egymással. A 0 érték azt jelenti, hogy a befektetési osztályok függetlenek egymástól.
Tehát ha például balról a második oszlopot, azaz az S&P 500 nézzük, akkor a következőt állapíthatjuk meg: az S&P 500 és az MSCI Europa európai részvényindex között 0,81 a korreláció, ami azt jelenti, hogy a két részvényindex erősen egymással mozog, ha mondjuk egy tőzsdei válság bekövetkezik. Míg ugyanez a korreláció a magas hozamú kötvények (Hochzinsanleihen) és az S&P 500 között -0,12, így a két befektetési osztály mozgása ellentétes, azaz nem korrelál egymással. Ugyanezen szám az S&P 500 és az ingatlanok között 0,11, ami egy minimális korrelációra utal.
Természetesen a diverzifikáció nemcsak a befektetési eszközök kapcsán mérvadó, hanem mondjuk valuták, földrajzi elhelyezkedés vagy szektorok között is. Vagyis a portfólió kialakításakor ezt is figyelembe kell venni. Hogy milyen befektetési osztályok, szektorok léteznek, illetve milyen valuták és földrajzi elhelyezkedés fontos a diverzifikáció kapcsán azt a következő cikkemből megtudhatod.
Iratkozz fel hírlevelemre és likeold a facebook oldalam, hogy nem marad le semmi újdonságról se.