Minden, amit a külföldi forrásadóról tudnod kell

Miért fontos a külföldi forrásadó ismerete az osztalék kifizetések kapcsán? A legtöbb külföldi részvény után kapott osztalék esetében ugyanis több adó kerül levonásra, mint amit ténylegesen le kellene adóznod abban az országban ahol élsz.

Van külföldi részvény a portfóliódban? Mondjuk német, osztrák vagy svájci, mely után osztalékot kapsz? Tisztában vagy azzal, hogy ebben az esetben több adót fizetsz, mint amit kellene?

Ebben a cikkemben szeretném röviden bemutatni, hogyan működik a forrásadó és annak levonása, illetve a következőkben bemutatom majd, hogyan lehet a külföldön levont adót egyszerűen, online és költséghatékonyan visszaigényelni.

🏛️ KÜLFÖLDI FORRÁSADÓ LEVONÁSA OSZTALÉK FIZETÉSEKOR

A forrásadó nem más, mint az az adó, ami osztalék kifizetésekor, a nyereség keletkezésének a forrásánál direkt levonásra kerül. A nyereség forrása nem más, mint az adott osztalékot fizető vállalat adózási székhelye, országa. Mivel a forrásadó automatikusan levonásra kerül az osztalék kifizetésekor, így a befektető az adóval csökkentett nettó összeget fogja megkapni.

A befektetéseink kapcsán fontos szempont, amit sokak nem vesznek figyelembe, a kettős adóztatás elkerülése. Ezért fontos mindig utána nézni a befektetések előtt, hogy annak az országnak, ahol befektetünk, van e azzal az országgal, ahol élünk és így adót fizetünk, valamilyen megállapodása a kettős adóztatás elkerüléséről. Ez ugyanis nagyban befolyásolja a befektetésünk nettó hozamát és az adóbevallási procedúrát.

🤝 MEGÁLLAPODÁS A KETTŐS ADÓZTATÁSRÓL – FORRÁSADÓ

A kettős adóztatásról szóló megállapodás szabályozza, milyen mértékben lehet a külföldön megfizetett többlet adót a saját országunk (ahol életvitel szerűen élünk és így adózunk) által kivetett adóba beszámítattni.

Néhány példa külföldi forrásadó mértékére:

• Svájc 35%
• Belgium 30%
• Franciaország 30%
• Svédország 30%
• Ausztria 27,5%
• Németország 26,375%
• Olaszország 26%
• Spanyolország 19%
• Japán 15,32%

Természetesen ezek a számok csak irányadóak és csupán tájékoztató jellegűek. Minden befektetőnek tájékozódnia kell a pontos mértékéről a forrásadónak, mielőtt egy adott országba befektet. Fontos megemlíteni, hogy nem minden bank vezeti le pontosan a forrásadót.

Sajnos több bank és bróker esetében tapasztalható (főként kisebb digitális vagy online bankok, brókerek esetében), hogy inkább több adó kerül levonásra, mint kellene (például Kanada esetében), mivel a bank bizonytalan a forrásadó mértékében, vagy nem kerül kitöltésre a megfelelő nyomtatvány a számlanyitáskor, ezért inkább többet von le a kelleténél (mint banki szférában dolgozó szakember ezt sajnos tapasztalatból is ismerem).

⚠ Ezért érdemes ezen szempontokat tisztázni a számlanyitás előtt és nem egyedül csak a tranzakciós díjak és mondjuk magyar nyelvű kommunikáció alapján dönteni. Egy ilyen nem régóta létező online brókert hasónlítottam össze az általam is használt megbízható nemzetközi brókerrel (cikk ITT érhető el).

Sok bank ugyanis nem ajánlja fel a számlanyitás folyamatában az adó csökkentésére szóló nyomtatványok kitöltését. Az én általam használt bróker már évek óta helyesen vonja le ezen adót, így mindenképpen a figyelmedbe ajánlom (lásd Ajánlások).

💡 Tudod pontosan, melyek azok az országok, amelyek semmilyen adót se vonnak le az osztalék kifizetése után? Azaz a bruttó osztalék egyből jóváírásra kerül a számládra? Ha nem ismered ezen országok mindegyikét, akkor érdemes letöltened az általam készített listát a facebook oldalamról.

✍️ PÉLDA A KÜLFÖLDI FORRÁSADÓ LEVONÁSÁRA OSZTALÉK UTÁN

Németországi osztalékfizetés és forrásadó, ausztriai adózás

Németországban a forrásadó mértéke 26,375% (25% + 1,375%). Ausztriai adózás esetében a kettős adóztatás elkerülési egyezmény szerint az osztrák adó (27,5%) 12,5%-re csökkenthető. Mivel az egyezmény azt mondja ki, hogy 15%-a a külföldön megfizetett adónak beszámítható az osztrák adóba. Így az összes adó egy német osztalékra 38,875% (26,375% németországi és 12,5% osztrák adó).

Hollandiai osztalékfizetés és forrásadó, magyarországi adózás

Hollandiában a forrásadó mértéke 15%, mely a holland osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Mivel a két ország között van kettős adóztatás elkerülésére egyezmény, (Forrás) így a magyarországi adóbevalláskor, (mivel itt is 15% adót kellene megfizetni, így nem kell újabb adót fizetni), a Hollandiában már levont 15%-os adó teljes mértékben beszámítható a magyar adóba.

⚖ ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A KÜLFÖLDI FORRÁSADÓ MÉRTÉKÉRE

* A SZOCHO fizetési kötelezettséged attól függ, hogy a cég székhelye, akitől az osztalékot kapod az EGT**  valamelyik tagállamában van-e bejegyezve. Ha nem, akkor terhel a 13%-os szociális hozzájárulási adó. Ha viszont igen, akkor mentesülsz annak megfizetése alól. Forrás

** EGT államok: további részletek itt

🤷 MI TÖRTÉNIK HA TÖBB FORRÁSADÓT VONNAK LE MINT KELLENE?

De mi történik akkor, ha több forrásadó kerül levonásra, mint amit a hazai adóba be lehet számítattni? Ez ugyanis a legtöbb osztalék esetében igaz – lásd fenti példák vagy táblázat.

Például, ha németországi osztalékot kapunk és mondjuk vagy Magyarországon, vagy Ausztriában élünk és adózunk. Ekkor ugyanis egy több adót fizetünk meg, mint amit kellene. Amennyiben szeretnénk ezt az adót visszakapni, akkor azt magunknak a forrásadót levont ország adóhivatalában kell intéznünk. Kérvény nélkül nem kapunk vissza ugyanis semmilyen többlet forrásadót se!

Ezzel pedig nagyban megnő az adófizetési kötelezettségünk, azaz jóval több adót fizetünk mint kellene. Ez pedig csökkenti a nettó osztalékunkat és így osztalék hozamunkat.

📋 TÖBBLET KÜLFÖLDI FORRÁSADÓ VISSZAIGÉNYLÉSE

Tehát a befektetőknek maguknak kell az adóvisszaigénylést intézniük abban a külföldi országban, ahol a többlet forrásadó le lett vonva. Attól függően melyik országról van szó függ az, hogy milyen nyomtatványokat kell kitölteni és milyen egyéb papírokat benyújtani, esetleg lefordíttatni. Mint például, hogy az osztalék kifizetésekor a tulajdonunkban volt a részvény. Ezen papírok kiállítás sok pénzintézet, bróker esetében díjba kerül, akár 50 euró is lehet a kiállítás díja.

Ezen kívül fontos még a különböző határidőket is figyelembe venni, melyek minden ország esetében mások lehetnek. Azaz meddig lehet visszaigényelni a forrásadót. Ehhez társul még, hogy megfelelő nyelvismerettel is kell rendelkeznünk.

Tehát megállapíthatjuk, hogy a forrásadó visszaigénylése egy költséges és időigényes folyamat. Így a legtöbb magánszemély számára bonyolult, átláthatatlan és nehezen kivitelezhető.

De szerencsére van egy idő- és költséghatékony online megoldás (Magyaroszágon egyáltalán nem ismert !!!), amit ebben a cikkemben olvashatsz. Ehhez készítettem egy számlanyitási és visszaigénylési útmutatót is.

🎁 Ingyenes számlanyitás ITT érhető el (10%-os kedvezménnyel együtt).

👉 Ha nem akarsz az újdonságokról lemaradni akkor iratkozz fel a hírlevelemre:

👣 Kövess facebookon is.